A száz éves múltra visszatekintő magyar animáció története 1914-ben kezdődött Kató-Kiszly István papírkivágásos technikával készült Zsirb Ödön című filmjével. Néhány kutatás szerint az általa készített Bogárorféum volt az első színes magyar rajzfilm, ahol kiszínezett hátteret használtak. Az I. világháború alatt nem volt kereslet a rajzfilmekre, főleg reklámokat, rajzos híradókat, valamint mozgó karikatúrákat gyártottak, és csupán alkalmazott művészetnek tekintették az animációt. Az első fönnmaradt – Vértes Marceltől származó – rajzos karikatúrák is az 1918-as Est híradófilm számára készültek.

A 20-as években az avantgárd mozgalom miatt nőtt az érdeklődés az iparművészet iránt. A professzionális magyar rajzfilmgyártás kezdete az 1928-as évhez köthető, ekkor nyitotta meg Műhely nevű reklámművészeti iskoláját az emigrációból hazatérő Bortnyik Sándor festőművész. Az első generáció olyan nagyjai tanultak nála, mint Halász János, Macskássy Gyula, Kassovitz Félix és Vásárhelyi Viktor, aki később Victor Vasarelyként lett világhírű. A II. világháború előestéjén a fiatal tehetségek legtöbbje elhagyta az országot, köztük Halász János is Angliába költözött 1936-ban, ahol feleségével, Joy Batchelorral megalapították a világhírű „Halas and Batchelor” rajzfilmvállalatot.

Az itthon maradt Macskássy Gyula reklámstúdiót alapított, ahol olyan nagy nevekkel dolgozott együtt, mint Valker István, Balogh István, Kálmán Viktor. A Macskássy műteremben a II. világháború alatt sem állt meg a munka, és 1945-ig közel 150 reklámfilm készült a legkülönfélébb animációs technikákkal. Köztük egy sor élvezetes kis remekmű, amelyek a reklámszlogenek nélkül egyedi rajzfilmként is megállják a helyüket kerek történetükkel. A 40-es években nem készültek egész estés rajzfilmek, mert a háború alatt az amerikai rajzfilmek tömegével árasztották el az európai piacot és a szűk költségvetésű hazai filmgyártás nem tudott ezzel versenyezni. Macskássy Gyulának és csapatának az érdeme, hogy a magyar animáció a II. világháború alatt is kitartott, és utána volt honnan folytatni a munkát. Az animáció 1949-től a Magyar Filmgyártó Vállalat Szinkron Főosztálya alá tartozott egészen 1957-ig, amikor is megalakult a Pannónia Filmstúdió.

Ternovszky Béla: Macskafogó

Az 1950-60 között mozifilmként kizárólag gyerekfilmek készültek. 1951-ben került a közönség elé az első hazai, színes meseanimáció – A kiskakas gyémánt félkrajcárja –, amely Macskássy Gyula és Fekete Edit munkája. Ez a film bizonyította be, hogy az animációs műfajban az egész estés mozikra is van kereslet, valamint a többfajta technika együttes használatával színes karaktersereget lehet felvonultatni a mozivásznon. A filmtörténeti értékű alkotás restaurált, felújított kópiája jelenleg a Magyar Filmintézet nemzeti kincsei között található. A Kiskakast követően születtek azok a máig emlékezetes mesefilmek – Erdei sportverseny,  Kutyakötelesség, Két bors ökröcske –, amelyek a nemzetközi elismerést is meghozták a magyar animációnak. 

A 60-as években az Iparművészeti Főiskolán speciális rajzfilmes képzés indult, ahonnan új, tehetséges fiatalok kerültek a Macskássy-műhelybe, pl.: Nepp József, Dargay Attila, Csermák Tibor, Kovásznai Gábor, Gémes József, Szabó Szabolcs, Várnai György, Jankovics Marcell, Szoboszlay Péter. Munkáságukkal valóságos animációs újhullám vette kezdetét és mind tartalmukban, mind formájukban megváltoztak a filmek. Nepp József Szenvedély  című alkotása szakítani mert a mesehagyománnyal, és bemutatásától datáljuk a magyar animáció felnőtté válását. Szintén Nepp József nevéhez kötődik az 1961-ben készült Gusztaáv sorozat, amelyet több mint 70 országban vetítettek és a Rubik kocka előtt az egyik legismertebb magyar termék volt.

Az animációs filmgyártás 1968-ban megnyerte magának a Magyar Televízió támogatását, amellyel a sorozatok valóságos reneszánsza kezdődött el. A televíziós nyitás a gyerekeknek szóló Mézga család különös kalandjaival kezdődött. A televíziózás kedvezett a sorozatoknak, egymás után keltek életre a jól ismert mesefigurák a különféle sorozatokból: Frakk, a macskák réme, Kukori és Kotkoda, Mirr-Murr, a kandúr, Mekk Elek, az ezermester, dr. Bubó, Mikrobi, Kockásfülű nyúl.

1971-ben, a Pannónia Filmstúdió bábáskodásával jött létre a legelső vidéki filmgyártó műhely, a Kecskeméti Animációs Filmstúdió. A kecskeméti műterem nem csupán a Pannónia Filmstúdió bedolgozó részlege volt, hanem önálló alkotóműhely saját tervekkel és filmekkel.

1978-ban Jankovics Marcell útjára indította a felnőtteknek is szóló Magyar népmesék sorozatot. A 70-es évek végén és a 80-as években több összefüggő történetű sorozat egész estés változata is elkészült a mozik számára, ilyen a Vízipók-csodapók, Misi Mókus kalandjai, Vuk, Mátyás, az igazságos. A nyolcvanas évek nagy sorozataiból a legismertebbek: Pom-pom meséi , Sebaj Tóbiás, A nagy ho-ho-horgász, Kíváncsi Fáncsi.

Dargay Attila: Vizipók-csodapók

A 70-es évekre felnőtté érő animációs filmgyártás 1980-ban tetőzött. Nagykorúságát számos elismerés, rangos külföldi és magyar díj minősíti. Mindezek csúcsa a harmadik alkotói nemzedékhez tartozó Rofusz Ferenc 1981-es Oscar-díja A légy című filmjéért. Sok kísérletező fiatal kezdte ekkor pályáját és próbált felzárkózni az előző alkotói nemzedékhez: Varsányi Ferenc, Kaim Miklós, Kovács István, Lisziák Elek, Richly Zsolt, Macskássy Kati, Ternovszky Béla, Hernádi Tibor, Ujváry László.

A 80-as évek elején a Pannónia Filmstúdiót már a világ öt legjelentősebb rajzfilmműhelye, a Walt Disney, a Hanna-Barbera, a Sojuzmultfilm és a japán Toei között tartották számon. 1985-ben a kecskeméti műterem is nagy erőpróbára vállalkozott, amikor megrendezte az első animációs filmszemlét, s ezzel megteremtették a rajzfilm hazai fesztiváljának tradícióját. A fesztiválok korszakát a hosszúfilmek gyártása fémjelzi, melyek fele a kísérletező kategóriában született, a Fehérlófia, Hófehér, valamint a másik fele a szórakoztató filmekébe, mint a Szaffi, a Macskafogó.

1989 után a műfajtól teljesen megvonják az állami támogatást, így a Pannóniából sorra léptek ki az alkotók, hogy saját lábukra álljanak vagy külföldön folytassák munkásságukat.  A Magyar Mozgókép Alapítvány megalakulásával az elkészült filmek jobbára alapítványi pályázatok támogatásával születtek. 1992-ben alakult meg a Magyar Cartoon, hogy az EU médiaprogramjához kapcsolja a magyar animációs filmgyártást.

A számítógép megjelenése jelentősen átalakította a filmkészítés technikáját, amely látszik a 2004-es Nyócker című filmen is. 2007-ben megjelent az első magyar, egész estés, 3D animációs rajzfilm, az Egon & Dönci, amelyet az alkotók ingyenesen letölthetővé tettek a weboldalukon. A kétezres évek végére – a kelet-közép-európai térségben általánossá válva – az animációs filmek gyártóbázisai átrendeződtek. A kisebb-nagyobb animációs stúdiók elsősorban reklámfilmek, szignálok, videoklipek teljesítésére rendezkedtek be (mindenekelőtt a KGB Stúdió, BpAnim, Umbrella, Flikli Stúdió, Reanimation Studio), vagy számítógépes utómunkálatokkal (PostEdison, Gyár, FocusFox), számítógépes játékok tervezésével foglalkoznak (Digic Pictures).

Hoppik és a varázsbolt

A hajdani Iparművészeti Főiskola Moholy-Nagy Művészeti Egyetem néven született újjá, és működésének fontos eleme lett az inkubációs tevékenység, melynek során a már végzett és jelenlegi hallgatóinak bevonásával valósulnak meg animációs projektek. Az Animáció tanszék életképességét és sikerét jelzi, hogy a végzős hallgatók diplomamunkái közül három bejutott a 15. Hirosimai Animációs Filmfesztivál versenyfilmjei közé: Gelley Bálint Otthon, Ruska László és Ringeisen Dávid Papírvilág, valamint Bucsi Réka Symphony no. 42 című filmje, melyet idén a Berlináléra is beválogattak. A fesztiválon a százéves évfroduló alkalmából díszvendégként mutatkozik be Magyarország a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság koordinálásában.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának Magyar Média Mecenatúra programjának keretében az országhatárokon belül támogatja a színvonalas magyar filmek elkészülését és népszerűsítését. 2011 óta a Macskássy Gyula-pályázaton összesen 488 millió forinttal támogatott 75 animációs filmet, az idén induló Dargay-pályázaton pedig 250 milliót költ sorozatok finanszírozására. Az eddig támogatott filmek már több fesztiválsikert tudhatnak magukénak, a legutóbbi sikerek egyike, hogy a montreali filmfesztivál programjába beválogatták A berni követ című történelmi tévéjátékot.